„Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben!” (1 Kor 6, 19-20)
Kékkereszt – Szenvedélybetegeknek
„Minden ember szívében van egy Isten-alakú vákuum, melyet sohasem lehet betölteni semmilyen teremtett dologgal.” (Blaise Pascal)
Ez lényegében az 1. parancsolat megfogalmazása más szavakkal, tetszik vagy nem tetszik, de minden emberre vonatkozik.
Nagyon érdekes, hogy nem a legelvetemültebb lelkű emberekből válnak szenvedélybetegek, hanem a legérzékenyebbekből. Azokból, akikben van valamilyen érthetetlen és megfogalmazhatatlan (lelki) hiányérzet és ezt aztán betölti valami (alkohol, munka, játékszenvedély, család!, vásárlás stb…).
Aztán értékrendjük lassan, észrevétlenül megfordul, elvesznek és elmagányosodnak, akár családban élve is.
Ha sikerül őket Istenhez szeretni, megértetni velük hogy értékesek, annak ellenére, hogy környezetük és gyakran saját maguk is ennek az ellenkezőjét állítják, akkor hajlandóak lesznek függőséget cserélni. „Rendes ember” lesz belőlük, a rab szabad lesz. Mert nem az a szabadság, ha valaki azt teheti amit akar. Hanem az, ha valakinek nem kell tennie amit nem akar! Ez a kékkeresztes bibliaóra célja és üzenete.