http://evia.ucoz.hu/photo/sztereogram/153

Álljunk meg az év utolsó napján, emlékezzünk arra, hogyan munkálkodott közöttünk az Úr! Erre az év legutolsó istentisztelete helyet és lehetőséget ad, hogy az igére figyelés mellett visszatekintsünk néhány fontosabb mozzanatra, amelyet együtt éltünk át, és amelyek láthatóan Isten munkái voltak, amelyek mutatják, hogy nem egyedül, nem emberi erőfeszítések révén jutottunk el oda, ahol vagyunk, hanem teljesedik, amiért imádkozni tanított Krisztus Urunk: „Jöjjön el a te országod” – vagyis hogy Isten országa közöttünk megélhető, elérhető legyen, minél inkább láthatóvá váljon. Hogyan is? Hogyan látjuk mi, erdőkertesi reformátusok azt, amit Sámuel próféta mondott: Eben háézer – vagyis: mindeddig megsegített minket az Úr? (1 Sámuel 7,12)

– Januárban elkezdte munkáját a megújult presbitérium, már az új testület állította össze a Költségvetést és értékelte a Zárószámadást. Felállt az új Igazgatótanács az óvodához, új lendülettel indult a közös munka. Egy napos elvonulásra mentünk a presbitériummal Szentendrére májusban, hogy mélyebben át tudjuk gondolni a feladatainkat, kioszthassuk a felelősségi köröket, és talán már ott felvetődött annak gondolata, hogy végiglátogassuk a gyülekezet tagjait. Sok jó folyamat indult el és erősödött meg ebben az évben.

– Első évünket töltöttük el anyagyülekezetként. Mit jelent ez? Önállóságot, hitéleti támogatások nélküli önfenntartást. Azt, hogy a gyülekezet önállóan, saját adományaiból tartja fenn magát, lelkészeinek javadalmat biztosít, fizeti a rezsiköltségeket, de ezeken felül támogatásokra, adományokra, sőt fejlesztésekre is tud fordítani. Anyagyülekezet vagyunk, és ez azt is jelenti, hogy születések, újjászületések történhetnek. Ameddig Isten Igéje hirdettetik, ameddig hangzik az evangélium (nem is csak a lelkészek szájából, hanem a gyülekezet tagjai által is), addig emberek érthetik meg és fogadhatják be az élet Igéjét. Házasságok jöhetnek létre vagy újulhatnak meg, emberek érthetik meg életük értelmét és célját Istennél, és a közösség nemcsak önmagáért létezik, hanem megéli, hogy „kedveli őket a nép”, teológiai mélyülés, és létszámbeli gyarapodás is történik. Évek óta éljük mi ezt.

2024-ben ezen felül két teológustól köszöntünk el. Nagy Róbert csak egy évig volt közöttünk, de tanulmányai végét gyülekezetünkben élte meg, vizsgaprédikációját itt mondta el, örülünk, hogy része lehettünk felkészítésének. Szabó Botondtól karácsony második napján, a legátusi szolgálata végén köszöntünk el, és engedtük feleségével, és kicsiny magzatukkal közös útjukra őket, az Érdligeti Református Egyházközség misszióját támogatva szolgálataikkal. Óriási dolog egy gyülekezet életében, ha nemcsak „belül” éli életét, hanem bármilyen módon részt tud venni a keresztyénség egyetemes küldetésében, amivel Megváltó Urunk elküldte tanítványait: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!” (Mk 16,15). Gyülekezetünk ilyen formán többedik alkalommal járult hozzá a felkészült lelkipásztorok képzéséhez. Csak emlékeztetőül: korábban így bocsátottuk ki Fodor Istvánt, Székely Pál Domonkost, Kerékgyártó Klaudiát, akik lelkészként folytatják tovább életüket, valamint Kacsó Nándort is, aki ugyancsak elvégezte a református teológiát, és hittan tanárként szolgálja az evangélium ügyét egyházunkban. Ezzel közösségünk legalább 6 olyan plántálót adott az egyháznak és a világnak, akiknek a kifejezett foglalkozása, küldetésük, életfeladatuk az, hogy megosszák, tanítsák az evangéliumot, így a keresztyénség ügyét, az evangéliumot minél több ember megismerhesse.

De az evangélium megélése és megosztása nemcsak a „hivatásos” és „hivatalos” szakemberek feladata, hanem minden keresztyén emberé is. Nem biztos, hogy ebben mindig mindnyájan jól jeleskedtünk, de ezt a célt nem hagyhatjuk el, és nem is felejtettük el 2024-ben sem.

– Ennek része volt, hogy 2024-ben összesen 5 nyári tábort szerveztünk. Az Ifitábor Pécs-Hirden, az Angoltábor a templomunkban, a Gyülekezeti tábor Nagybörzsönyben, a Gyerekhét szintén a mi templomunkban, majd pedig Sámuel ifitábor augusztusban Diósjenőn megmutatta, hogy az Úrnak jó tervei vannak még velünk. Hála az Úrnak! 

– Kétszer utaztunk el Kárpátaljára 1-1 napra 2024-ben is. Szeretnénk lelkileg támogatni ott élő testvéreinket. Ha ők nem jöhetnek, illetve ha a hadköteles korúak gyakorlatilag már elhagyták azt az országot és nyilván ezzel együtt a gyülekezetet, akkor az ott maradt nyugdíjas testvéreinket mi szerettük volna erősíteni egy-egy lelki nap segítségével, bizonyságtételekkel, énekekkel, megélt szeretettel, csoportbeszélgetésekkel. Továbbá mindig vittünk magunkkal néhány százezer forint adományt is, októberben pedig időseknek vittünk nagyméretű pelenkákat, hogy az ellátásukat könnyítsük.

– Június elején utaztunk el most mi az erdélyi Marosbogátra 4 autóval, akikkel 2006. óta vagyunk szintén testvérgyülekezeti kapcsolatban. Gyönyörű és áldott napokat tölthettünk el együtt akár a családokban, akár Székelyudvarhelyen és környékén, valamint Marosvásárhely belvárosában, többek között a Kultúrpalotában is.

– Februárban sokadik alkalommal mentünk el házaspárokkal közös programra, ahol a Házasság Hete programsorozat részeként a mi gyülekezetünk tagjai is részt vehettek kettesben egy kirándulással egybekötött feladatsoron, most Balassagyarmat mellett, a vadasparkban. Áprilisban pedig már 3. alkalommal utaztunk el házaspárjainkkal Vajtára a kastélyba, ahol egy hétvégére közösségben is lehettünk, és mindenki a társával sokat beszélgethetett. A cél az volt, hogy megerősödjünk az elköteleződésben Krisztus és a társunk felé. Bárcsak meg tudnánk élni, és meg tudnánk jeleníteni, hogy az Isten hogyan gondolta el a házasságot, a férfi és a nő egész életre vonatkozó szövetségét, amely kiábrázolja Krisztus és a Menyasszony kapcsolatát is. Az világosan látszik, hogy ehhez tanulnunk is kell még és engedelmeskednünk is, de hisszük, hogy velünk az Úr.

– A konfirmáció, a pünkösdi gyülekezeti nap, a Reformáció Napja, a gyermekfoglalkozások (húsvéti és ádventi), a szentesti istentisztelet a sok-sok gyermekkel (majdnem 140-en voltak jelen csak a gyermekek), mind megerősítették a közösségünket. 

– most is csak megemlítjük, de nagyon fontosnak tartjuk a rendszeres lelki építkezéseket: a házi csoportokat, a bibliaórákat, az ifiket (jelenleg több csoportban is), a Kékkereszt bibliaórákat, a vasárnapi istentiszteletekhez kötődő gyermekmunkákat, a hittanórákat, a baba-mama köröket és egyéb korcsoportos bibliai foglalkozásokat, idősek közötti szolgálatokat. Hála az Úrnak a vezetőkért, és azokért is, akik itt épültek és épülnek.

– 2024-ben befejeződött a tavaly indult új szolgálati ág, a Kuckó. Túlzottan sok sikert nem éltünk meg, bár a 2023 augusztusában indult felújítás, az ingatlan felkészítése nagy buzgalom és áldás volt. Ugyanakkor a gyerekekkel, akikkel a szolgálatban kapcsolatba kerültünk, nem volt egyszerű a foglalkozás, és a hosszú távú, rendszeres feladatot, mint szolgálatot nem volt egyszerű fenntartani. A nyári szünet végén vissza is kellett adnunk a kölcsön kapott ingatlant, így ez a szolgálat nem indult tovább szeptemberben. Keressük Urunk akaratát, hogy vajon mit tervez gyülekezetünkkel, hogyan tudunk kilépni jobban a templom falai közül, hogyan lehetünk jobban hasznára a településünk lakosságának.

– A Szőlőfürt Református Óvodáról kell még szót ejtenünk, 2024-ben megint építkeztünk. Pontosabban végre sikerült befejezni a 2021-ben elkezdett építkezést, amelynek során sajnos nem voltunk megelégedve a kivitelezővel, ezért mind a műszaki ellenőr csapattól, mind a kivitelezőtől megváltunk, és kellett egy év, mire folytatódhatott, illetve befejeződhetett a kert, a parkoló, az öntözőrendszer megépítése. Novemberre – hála az Úrnak – szép környezetté fejlődött az óvoda, nemcsak maga az épület, hanem a környéke is. Most már „csak” az oda vezető utat lenne szükséges megépíteni, ezzel kapcsolatban is folyamatosak az egyeztetések, akár a legmagasabb politikai szinten is, hogy végre jól használható és biztonságos aszfaltút vezessen az óvodához. Reméljük, hogy hamarosan ezért is hálát fogunk tudni adni. De természetesen az óvodában nem a fizikai építkezés kérdései a legfontosabbak, inkább a lelki épülés, az igei jelenlét, a misszió, a családok elérése. Minden évben megélünk olyan helyzeteket, amikor családok, személyek indulnak el az Úr útján, erősödnek meg a hitben. Hála az Úrnak, hogy intézményünk keretet, teret biztosított ehhez 2024-ben is. Imádkozzunk tovább azért, hogy minél mélyebben hassa át a családokat és az intézményt az Isten szeretetének az örömhíre. Imádkozzunk azért, hogy a munkatársak élete és szolgálata áldott eszköz lehessen az Úr kezében az evangélium felmutatására.

– Az Errefel Alapítvány immár 2. éve működik, több pályázatot sikerült benyújtani, a kuratórium tagjainak van dolga rendszeresen, bár eddig még pályázatban támogatást nem kaptunk, inkább adományokat magánszemélyektől és cégektől. Hála ezért is az Úrnak! Reméljük, hogy hamarosan az eddigieken felül más feladatokra is ad majd lehetőséget az alapítvány.

Népmozgalmi adataink. 2024-ben 10-szer kellett ravatal mellett megállnunk. Ez a szám 2023-ban 16 volt, 2022-ben 14 fő hunyt el, 2021-ben 22 fő. 2020-ban 11, 2019-ben is 11 temetést tartottunk, vagyis az adatok – a 2022-es dupla temetésszám mellett – nagyjából stagnálást mutatnak, átlagosan 12-14 temetést tartunk évente. Ennél ebben az évben kevesebb volt némileg (10), bár minden egyes esetben nagyon nehéz a végleges búcsúzás. Az tud vigasztalást találni, aki hisz az Egyetlen Vigasztalásban, hogy életünkben és halálunkban, testestől, lelkestől nem a magunkéi vagyunk, hanem Megváltónké, Jézus Krisztusé.

2024-ben 2 házasságkötés történt a gyülekezetünkben, előtte is 2 volt. 2022-ben 3, 2021-ben is 3 jegyespár kérte Isten áldását közös életükre (előtte 4 esküvő volt), ez azt jelenti, hogy gyülekezetünkben az esküvők száma valamennyire visszaesett, azonban a csekély adatszámból legfeljebb azt a következtetést vonhatjuk le, ismerve a társadalmi változásokat is, hogy manapság már kevesen kötnek házasságot, és ez sajnos a keresztyénekre, a gyülekezetünkben megkeresztelt, itt konfirmált, itt felnövő fiatalokra is hatással van. Vagyis kevesebben tudják megélni, amit a Biblia mond, inkább az Istenre nem figyelő világ szokásai vannak nagyobb hatással az egyházra, mint a hívő emberek lennének hatással a világra. Imádkoznunk kell, és elköteleződnünk, hogy ez változzon, formálódjon olyanná, amely Istennek kedves.

2024-ben 11 személyt kereszteltünk meg, előtte 12-t, azelőtt pedig 22 személyt, előtte 14 személyt. Ebből húzhatunk egy átlagot, amely 12-13 átlagos éves keresztelés, néha van egy-egy kiugró év.

2024-ben 21 fő konfirmált. 15 fiatal, és 6 felnőttkorú. A fiatalok közül 7 fiú és 8 lány, a felnőttek közül pedig 3 férfi és 3 nőtestvér. Gyülekezetünkben nem ritka, hogy 15 fő feletti a konfirmációi létszám, és alig van olyan év, mikor nincsen felnőtt konfirmáló. Jól mutatja ez, hogy az Úr hogyan munkálkodik, és nem mindenkinek jön el fiatalkorban a megfelelő idő a hit megvallására, de nekünk kell nyitottnak lennünk, hogy az érkezőket, érdeklődőket megfelelő szeretettel és információval tudjuk fogadni. Ha ők az Urat keresik, akkor megtalálhassák gyülekezetünkben. Kísérjük szeretettel őket, és imádkozzunk értük tovább. Hiszen gyülekezetbe hívjuk őket, hogy folytassák hitéletüket, hogy mélyüljön és erősödjön mindaz, amit tanultak, és amiket átélhetnek Isten közelében.

Anyagi dolgainkról mint mindig, így ebben az évben is azt mondhatjuk el, hogy Urunk gondviselő kegyelme tartott meg, és tart folyamatosan minket. Sokan hordozták gyülekezetünk ügyeit – hála legyen ezért is az Úrnak! Tudjuk, hogy az anyagi ügyek elsősorban lelki, hitbeli gyökerű ügyek. Minden onnan indul ki, hogy mi kapcsolatban lehetünk Urunkkal, és megélhetjük hálaadásunkat. 

Az eddigi években mindig volt valamennyi tartalékunk, most nincsen. De emiatt nem megijedni kell, hanem hálát adni, mert két projektbe is belefogtunk. Az egyik, hogy mivel még nem volt saját orgonánk, ebben az évben a presbitérium célként tűzte ki, hogy karácsonyra legyen meg. Az Úrtól lett ez, és a testvérek is az ügy mellé tudtak állni, így december 14-én beszerelte Tarjányi Alex a virtuális orgonát, december 15-én már, és azóta ez a hangszer kíséri a gyülekezet istentiszteleti éneklését. Köszönjük szépen az adományokat, amelyek kifejezik, hogy Isten házában legyen méltó hangszer, másrészt hogy az Úr adta rá a lehetőséget, de rajtunk keresztül, így nemcsak egy megkapott ajándék, hanem a sajátunknak is érezhetjük.

Emellett egy pályázaton támogatást nyertünk arra, hogy a templom fűtési rendszerét hőszivattyúval szereljük fel, ennek építése elkezdődött, de majd 2025-ben fog befejeződni a tervek szerint. Reméljük, hogy a jövő technológiája segíteni fogja a templom fenntartását; és ezzel nemcsak a fűtés hatékonyságát, hanem a teremtett világot is támogathatjuk, mint ami környezetbarátnak nevezhető megoldásnak számít.

Ne felejtsük el, hogy anyagi, lelki és bármiféle tartalékaink az Úrban vannak. Mi keressük továbbra is ezt az egyetlen vigasztalást, egyetlen erőforrást, aki miértünk jött, miértünk adatott, hogy megkeresse, és megtartsa az elveszettet (Lk 19,10). Azért, hogy ha élünk, akkor mi az Úrnak éljünk. (Róma 14,8). 

S.N.D.B – Sit Nomen Domini Benedictum! Áldott legyen az Úr neve!

Lejátszás: 20241218_evangelizáció_Dani_Eszter

Lejátszás: 20241219_evangelizáció_Dr_Tatai_István

 

Adatkezelési tájékoztató